Paulo Coelho 

AZ ALKONY SZENT ÓRÁJA


"Minden napban van egy olyan pillanat, amikor nehéz tisztán és pontosan látni: az alkonyat.
A fény és a sötétség összekeveredik és semmi sem teljesen világos
és semmi sem teljesen sötét. A legtöbb spirituális hagyományban ez
a pillanat szent.
A katolikus hit arra tanít minket, hogy délután hatkor imádkozzunk el
egy Üdvözlégyet.
A kecsuák szerint, azt a barátot, akivel délután találkoztunk
és üdvözöltünk, az alkonyat beálltával még egyszer kell köszöntenünk,
Így tehát jó estét kívánunk neki.

Alkonyatkor a föld és az ember közti egyensúly próbát áll ki.
Isten összekeveri a fényt és az árnyékot, hogy lássa, van-e bátorsága
a földnek tovább forogni.
Ha a föld nem ijed meg a sötétségtől, elmúlik az éjszaka - és másnap
újra felragyog a nap. "

................................................................

A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra.

Minden napja várakozással telt. Minden éjszaka abban reménykedett, hogy jön valaki, aki fölismeri igazi értékeit.

Az emberek változásra vágynak, de közben azt is akarják, hogy minden maradjon a régi.

A jónak és a rossznak ugyanaz az arca, minden csak attól függ, hogy életünknek melyik pillanatában találkozunk velük.

A jótét lélek szerepe annak való, aki nem mer kiállni az igazáért. Sokkal könnyebb ugyanis hinni a saját jóságunkban, mint szembeszállni a többiekkel és érvényesíteni jogainkat. Sokkal könnyebb szó nélkül lenyelni a sértést, mint harcba szállni az erősebbel.

A nagy változások mindig olyankor történnek, amikor a legkevésbé várjuk őket.

....................................................................

Megtanultam, hogy azok a források, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy valóra váltsuk álmainkat, bennünk vannak, csupán arra a napra várnak, amikor úgy döntünk, hogy felébredünk, és igényt támasztunk velünk született jogainkra.

....................................................................

Gondolatok

Aki már veszített el olyasvalamit, amit elveszíthetetlennek gondolt, az rájön, hogy valójában semmije sincs.
És ha semmim sincs, akkor az időmet sem kell arra fecsérelnem, hogy vigyázzak a dolgaimra, amelyek valójában nem is az enyémek.
Sokkal jobban teszem, ha úgy élek, mintha minden napom életem első - vagy utolsó - napja volna.

....................................................................

Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.

 
Ők az élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár veletek vannak, nem birtokaitok.
Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem. Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem meg nem reked a tegnapban.
Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el.
Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.
Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása:
Mert ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.

 

.....................................................................

Dolgok, amiket megtanultam az élettől.



Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor.
És ezért meg kell bocsátanod neki.  

Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.

Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.

Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.

Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.

Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.

Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.

Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.

Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.

Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.

 
Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.

Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.

Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.

Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival.
Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.

 

Oldal: Paul Coelho idézetek
Miért változtassunk életmódot? - © 2008 - 2024 - szponzor.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat