Karácsonyi hiedelmek

A karácsonyi szokások babonás természetű része már a karácsony előtti napon megkezdődött Zalában, és számos hiedelem kapcsolható az éjféli miséhez is. A babonák nagy része termékenységi, és párválasztó jellegű, de találhatunk közöttük betegségre, időjárásra és halálra vonatkozó jövendöléseket is. Ezeket a nép – Gönczi szerint – igen fontosnak tartotta. Nem volt szabad a házból ebben az időben semmit „kiadni”, azaz kölcsönadni, sőt a kölcsönadott eszközöket karácsonyra vissza kellett szerezni. 
Karácsony előtt való este a csertamelléki lányok fejpárnájukat megfordították, s valamelyik férfinak a ruhájából egy darabot az aljára tettek, a mondás szerint amit aznap éjjel a lány álmodott, az beteljesült.
Milejszegen ahány tagú volt a család, annyi parazsat raktak a tűzhelyre. Éjféli miséről hazajövet megnézték, s úgy hitték, hogy akié meghamvadt, az a következő évben beteges lesz, kiéből tiszta hamu lett, az meghal.
Egy lenti szokás szerint ha az éjféli misére harangozáskor a leány a szobában befelé söpör, az asztalt megteríti, rá tányérat, s evőeszközt tesz, majd utána egy ingben, mezítláb megkerüli háromszor a házat, a szoba ablakán benézve meglátja a leendő urát.
A leányok mikor az éjféli misére mentek, zsebükbe kölest, kukoricát, tökmagot, hajdinát tettek, s azt a templomajtóban elszórták, vagy a szenteltvíztartóba vetették, hogy annyi kérőjük legyen, mint ahány az elszórt köles és olyan gyorsan jöjjenek, mint ahogy azokat eldobták. A lányok gyűrűt is eresztettek a szenteltvíztartóba, hogy annyi kérőjük legyen, mint ahány férfi belenyúl.
A férjhez menni kívánó lányok a karácsonyi éjféli mise kezdetén a harangkötélből egy darabot levágtak, azt a mise alatt megfőzték, a levében pedig megmosdottak, majd az egészet kiöntötték az utcára. Amelyik legény haza felé tartva abba belelépett, az lett a leány kérője.
Karácsonykor nem szabad ruhát mosni és szárítani, mert arra a rúdra, amelyen a ruhát szárítják a „marha bőre jut fel”, vagyis a gazda marhái közül egy biztosan elpusztul.
Csertamelléken azt tartják, ha karácsony éjjele csillagos, akkor sötét pajta (teli pajta) lesz, ha pedig felhős, akkor világos (üres) pajta lesz a következő évben.
Amilyenek az egyes napok időjárás tekintetében az ünnepek alatt, olyan nap lesz az annak megfelelő hónapban. Karácsony napja januárt jelenti, Szent István napja februárt, és így tovább. Néhol azonban a hónapokat fordított sorrendben veszik, e szerint, ha karácsony napja száraz, akkor jövő év decembere száraz lesz.
Jellegzetes párválasztó jövendölés volt a gombócba gyúrt papírszelet. A csertamelléki lányok tenyerükön három gombócot gyúrtak, ezek közül kettőbe papírszeletet tettek, melyekre ráírták valamelyik kedvelt fiú nevét, harmadik gombócba nem tettek papírt. Ezt a három gombócot forrásban lévő vízbe tették, majd a legelőször felszínre bukkanót kézzel kikapták. Amilyen nevet rejtett a gombócban lévő papír, olyan nevű férje lesz az illetőnek. Ha az „üres” gombóc került ki először a vízből, az azt jelentette, hogy a jövő évben nem megy férjhez a lány.

Oldal: Karácsonyi hiedelmek
Miért változtassunk életmódot? - © 2008 - 2024 - szponzor.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat